Napjainkban egyre nagyobb elvárás a munkavállalók részéről, hogy úgy tölthessék be a pozíciójukat, hogy közben meg tudják őrizni az egyensúlyt a magánéletükben is. A pandémia óta a home office fontossága és igénye is felértékelődött, leginkább szellemi munkaköröknél vált egyre növekvőbb elvárássá, hogy a munkáltató lehetőséget biztosítson legalább heti 1-2 nap otthoni munkavégzésre.
Azonban ha igazán őszinték akarunk lenni, a számára legmegfelelőbb munkakör megtalálásakor és kiválasztásakor a legtöbb ember még mindig a bérezést tartja az egyik legfontosabb faktornak. Mindenki fejében él egy ideális összeg, amelyet szeretne megkapni, és egy sáv, amelyből még hajlandó engedni. Éppen ezért munkavállalói szempontból előnyt élveznek azok az álláshirdetések, amelyekben feltüntetik a fizetési tartományt.
A cégek körében azonban mai napig vita tárgyát képezi, hogy érdemes-e egy ilyen kulcsfontosságú információt nyilvánossá tenni. 2024-ben a munkáltatók 13%-a jelölte meg minden meghirdetett pozíciónál, 31% megjelölte, de csak bizonyos munkaköröknél, kiugró 56% azonban nem szereti közzé tenni a bérezést.
Akik a fizetés feltüntetése mellett érveltek úgy találták, hogy a transzparens kommunikáció csak előnyökhöz vezetheti őket, és hatékony módja a toborzásnak, míg az ellenpólus úgy tartotta, hogy ez ronthatja a munkáltatók alkupozícióját. Az utóbbi kategóriába eső cégek inkább azt preferálják, ha minden jelentkező saját maga adja meg a bérigényét.
Azonban ha igazán őszinték akarunk lenni, a számára legmegfelelőbb munkakör megtalálásakor és kiválasztásakor a legtöbb ember még mindig a bérezést tartja az egyik legfontosabb faktornak. Mindenki fejében él egy ideális összeg, amelyet szeretne megkapni, és egy sáv, amelyből még hajlandó engedni. Éppen ezért munkavállalói szempontból előnyt élveznek azok az álláshirdetések, amelyekben feltüntetik a fizetési tartományt.
A cégek körében azonban mai napig vita tárgyát képezi, hogy érdemes-e egy ilyen kulcsfontosságú információt nyilvánossá tenni. 2024-ben a munkáltatók 13%-a jelölte meg minden meghirdetett pozíciónál, 31% megjelölte, de csak bizonyos munkaköröknél, kiugró 56% azonban nem szereti közzé tenni a bérezést.
Akik a fizetés feltüntetése mellett érveltek úgy találták, hogy a transzparens kommunikáció csak előnyökhöz vezetheti őket, és hatékony módja a toborzásnak, míg az ellenpólus úgy tartotta, hogy ez ronthatja a munkáltatók alkupozícióját. Az utóbbi kategóriába eső cégek inkább azt preferálják, ha minden jelentkező saját maga adja meg a bérigényét.